A magyar halgazdálkodásról röviden

 


Hazánk vízrajzi adottságai és termelési hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Természetes vizeinken a korábban meghatározónak számító halászati hasznosítás jelentősége egyre csökkent, ami a horgászati hasznosítás előtérbe kerülését erősítő új ágazati törvény 2013. évi hatályba lépésével felgyorsult. Ennek folyományaként 2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása meg is szűnt. Az őshonos halfajok állományának ökológiai, így gazdasági fenntarthatósága szempontjából azonban továbbra is szükség van vizeink jó részén az ökológiai célú, szelektív halászatra, ami e természetes vizekre jellemző, kívánatos fajszerkezet fenntartását segíti. Emellett kulturális értékmegőrzés miatt is fontos, hogy a kisszerszámos halászat – nem kereskedelmi célú, hanem a horgászathoz hasonlóan rekreációs tevékenységként – minél több vízterületen fennmaradjon. A lakosság friss és ellenőrzött hallal, haltermékekkel történő ellátását a jövőben alapvetően az akvakultúrás haltermelés biztosíthatja.

Haltermelésünkben az elmúlt években az extenzív tógazdasági termelés és a geotermikus vizeket hasznosító intenzív halnevelés volt a legjellemzőbb, de a tengeri fogások visszaesésével megnyíló piac várhatóan további teret ad majd a víz visszaforgatásán alapuló, zárt haltermelő rendszereknek is. A tógazdaságokban legnagyobb mennyiségben pontyot termelnek a tavak természetes táplálékhozamának felhasználásával és kiegészítő takarmányozással. A haltápok felhasználásával történő intenzív haltermelés legfontosabb hazai terméke az afrikai harcsa, de évről évre növekszik az így termelt tokfélék mennyisége is.

Az Európai Unióban a halászat, a haltermelés és a halfeldolgozás fejlesztése is a Közös Halászati Politika (KHP) irányelvei szerint történik, és ezen ágazatok fejlesztéséhez a tagállamok az Európai Tengerügyi és Halászati Alap felhasználásával nyújthatnak támogatásokat. Magyarországon 2004 óta elérhetőek ilyen támogatások, amelyeket korábban a sikeresen megvalósított Halászati Operatív Program (HOP) nyújtott, jelenleg pedig ilyen támogatásokat a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretein belül igényelhetnek az ágazat szereplői.

Míg a MAHOP végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága látja el, addig maga a halgazdálkodási ágazat irányítása a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztályához tartozik. E főosztály felelős a horgászat, a halászat, valamint a halastavi és intenzív üzemi haltermelés szakmai irányításáért, a jogi és a közgazdasági feltételrendszer működtetésével összefüggő feladatok ellátásáért, illetve a természetes vizek halgazdálkodási hasznosításával összefüggő feladatok szakigazgatási koordinációjáért.

A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Irányító Hatósági Főosztálya látja el a MAHOP irányító hatósági feladatait és több más kormányzati szervvel együttműködve biztosítja az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Magyarország számára hozzáférhető részének átlátható, hatékony és szabályos felhasználását.