A piac szélesítésével húsz százalékkal többet is ki lehetne hozni a hazai haltermelésből – hangzott el pénteken a magyar halászati ágazat szakmai napja után tartott sajtótájékoztatón az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon.
Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, az ágazatot a vártnál kisebb mértékben sújtja a recesszió; a Halászati Operatív Program működik, és az uniós illetve hazai forrásokat összeadva több mint 13 milliárd forintot tudnak támogatásokra költeni a 2007 2013 közötti időszakban. Ennek hetven százalékát a haltermelés és a halfeldolgozás fejlesztésére fordítják.
Bognár Lajos hozzátette: ez év szeptember végéig 6,3 milliárd forintnyi támogatásra vállaltak kötelezettséget a Halászati Operatív Program forrásaiból, aminek nagy része kis- és középvállalkozókhoz kerül. A helyettes államtitkár szerint a hazai halászatnak jó hír az is, hogy az unió nem a tengeri halászat fokozásával, hanem a haltermelésből származó termékek arányának növelésével igyekszik ellátni az európai piacokat.
Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének elnöke elmondta, hogy a piac szélesítése, és a fogyasztás elősegítése a céljuk. Ezért azt szeretnék, hogy a halat, mint alapvető, egészséges élelmiszert - a sertés és csirketermékekhez hasonlóan - alacsonyabb, de 27 százaléknál mindenképpen kisebb áfa terhelje.
Magyarország az EU rangsor utolsó helyén áll az évi mintegy 4 kilogrammos fejenkénti halfogyasztással, az uniós átlag 22 kg. A Halászati Operatív Program elsődleges célja, hogy legalább egy hellyel ugorjunk feljebb a ranglistán, azaz érjük el az 5 kg/fő/évet.
Az ágazati szereplők egyetértettek abban, hogy a hazai hal termékpálya megújulásához növelni kell az árstabilitást a piacon, fontos a termelési technológiák fejlesztése, a haltermelést-, feldolgozást- és kereskedelmet befolyásoló jogszabályok módosítása, valamint a fogyasztói szokások átalakítása.