Az EU következő pénzügyi időszakának (2014-2020) tervezésével egybeesik számos EU szintű politika és azokhoz rendelt pénzügyi alap felülvizsgálata Brüsszelben. A Közös Halászati Politika céljainak végrehajtását 2014-2020 között elősegítő pénzügyi alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) rendelet tervezetét az Európai Bizottság 2011. december 2-án nyújtotta be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megvitatásra. Annak érdekében, hogy az új halászati alap főbb jellemzőit és újdonságait a tagállamok érintettjei minél szélesebb körben megismerjék, a Bizottság képviselői meglátogatják a tagállamokat, hogy a szektor szereplőinek és egyéb érintetteknek egy konzultáció keretében is bemutassák a tervezetet.
Hét tagállamot követően hazánkba látogatott el a Bizottság illetékes főigazgatóságának két munkatársa, Simona Lupu osztályvezető asszony és munkatársa Signe Aaskivi asszony. A Vidékfejlesztési Minisztériumba szervezett rendezvényen közel hatvanan vettek részt, köztük a szektor szakmai szervezetei (pl. MASZ, MAHAL, MOHOSZ), civil szervezetek (pl. VTOSZ, WWF), minisztériumok és intézményei (VM, NGM, MVH, NFÜ) és egyéb a téma iránt érdeklődők.
Dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár úr, aki egyúttal a magyar Halászati Operatív Program Irányító Hatóságának a vezetője, köszöntötte a résztvevőket és nyitotta meg a rendezvényt. Ezt követően Simona Lupu osztályvezető asszony tartotta meg a rendelet tervezetről a bemutató előadást, aminek az elején kiemelte, hogy a tervezet megvitatása a Tanácsban jelenleg is tart. Az új alap egyik kulcs tulajdonsága lesz annak szoros együttműködése közös szabályok révén az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) és a 3 strukturális alappal (Európai Szociális Alap, Európai Regionális és Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap). A közös szabályozás részeként közös programozási kerete lesz az alapoknak egy Partnerség Szerződés révén, amit a Bizottság köt minden tagállammal. Az alapok összehangolásának célja az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek nagyobb fokú elérése. Magyarország az ETHA célkitűzései közül az akvakultúra támogatásában különösen érintett. Ennek keretében a tervezet kiemelt célja a növekedés és munkahelyteremtés (pl. az új gazdálkodók támogatása), az innováció és a humán tőkébe történő befektetés (pl. élethosszig tartó tanulás támogatása), új jövedelemforrások ösztönzése (többfunkciós akvakultúra), a termékek hozzáadott értékének a növelése (feldolgozás ösztönzése), közvetlen értékesítése, környezeti fenntarthatósága, illetve az állategészségügyi kockázatok kezelése. A piaci intézkedések keretében a termékek értékének növelésére irányuló támogatások és a termelői szervezetek támogatása a cél. A tervezet nagy jelentőséget tulajdonít az adatgyűjtésnek melyre éves munkaprogramok elkészítését irányozza elő. Jellemző újdonság a támogatásokhoz kötött előzetes és utólagos feltételek teljesítése. Különleges előzetes feltétel egy többéves nemzeti akvakultúra stratégia kidolgozása. Utólagos feltétel az EU 2020 Stratégia célkitűzéseihez kapcsolódó „mérföldkövek” teljesítése. A tervezet szerint további pénzügyi forrás (eredményességi tartalék) adható vagy vonható meg a mérföldkövek teljesítésének függvényében. Szintén új szabályokat tervez a Bizottság a programok értékelése és monitoring szabályai kapcsán, míg a pénzügyi irányítás terén a fenti 5 alappal közös, a mezőgazdasági alapokhoz hasonló modellek bevezetését tervezi. Az egyszerűsítés részeként az 5 alappal közös mechanizmusok (pl. adminisztráció, programozás, értékelés és monitoring) kialakítását ösztönzi a tagállamokban, illetve a konvergencia és nem-konvergencia megkülönböztetés eltörlését. Szintén jelentős változást irányoz elő a tervezet, néhány kivételtől eltekintve, a támogatási intenzitás (a projektek elszámolható költségeinek része) 50%-ra való csökkentésével.
A bizottsági előadást követően Bardócz Tamás osztályvezető úr mutatta be a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontját a rendelettervezet kapcsán és elégedettségét fejezte ki mind az ETHA tervezettel, mind pedig a Közös Halászati Politika reformjának a fenntartható halászatra és az akvakultúra nagyobb támogatására vonatkozó törekvéseivel. Ezek egybeesnek a magyar halászati és haltermelési szektor stratégiai célkitűzéseivel, úgy mint a fenntartható termelésbővítés, az édesvízi halászati erőforrások átgondolt használata és fokozottabb védelme, valamint a piacbővítés, különösen a ponty tekintetében. Az ETHA belvízi halászattal kapcsolatos intézkedései között Bardócz osztályvezető úr kiemelte, hogy érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a halászati erőforrások megóvására pl. a halőrzéssel és az élőhely-fejlesztéssel kapcsolatos intézkedések támogatásával. Az akvakultúrával kapcsolatos intézkedései közül támogatandó az értéknövelő beruházások és új jövedelemformák támogatása, amik elősegíthetik a bevételek diverzifikálását. Külön üdvözlendő az akvakultúrával foglalkozó induló gazdálkodók ösztönzése, ami a jelenlegi alapból hiányzik. A magas szintű környezetvédelmet és környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra előmozdítását célzó beruházások támogatása is fontos a magyar termelők számára. Egy újfajta támogatási lehetőségként a halászati közösségek „Leader” típusú támogatásának is van relevanciája. Az egyszerűsítésként előadott az alapok összevonásával kapcsolatos tervével kapcsolatban Bardócz osztályvezető úr aggodalmának adott hangot, mivel egyrészről a jelenlegi struktúra mára alakult ki, másrészről a halászati alap kisméretű a többi alappal összehasonlítva, ami megnehezítheti az alap függetlenségének megóvását.
A résztvevők közel egy órán keresztül tettek fel kérdéseket az előadóknak. Kérdések érkeztek a helyi szinten működő termelői szervezeteknek szánt támogatásokkal, védett madárfajok okozta károk kompenzálásával, élőhely védelmével, valamint tárolási támogatásokkal kapcsolatban. A Lupu osztályvezető asszony válaszában elmondta, hogy a termelői szervezetek támogatására a jelenlegi alap is rendelkezik intézkedésekkel. Bardócz Tamás hozzászólásában elmondta, hogy a termelői szervezetek támogatása jelenleg a halászati szektorhoz illeszkedik inkább, az akvakultúra termelők összefogásai abból nehezen támogathatók. A tengerügyi és akvakultúra támogatások elkülönítése fontos ezen a területen is. A tervezet tartalmaz akvakultúra környezetvédelmi szolgáltatásaival és természetmegőrzéssel kapcsolatos intézkedéseket (52 és 54. cikk) és bizonyos tárolással kapcsolatos intézkedéseket is (70. cikk). A támogatási intenzitással kapcsolatos kérdésekre válaszolva osztályvezető asszony elmondta, hogy az akvakultúra környezetmegőrző szolgáltatásainál a támogatási intenzitás mértéke még nem eldöntött, csakúgy, mint a nem profit orientált szervezetek támogatási intenzitása sem, ahol elképzelhető, hogy az 50%-nál magasabb szint fog kialakulni. Több kérdés érkezett az akvakultúra támogatásokra szánt pénzügyi keret Magyarországnak jutó részére és az elosztásnál használt módszertanra vonatkozóan, mellyel kapcsolatban Lupu asszony elmondta, hogy a támogatások tagállamok közti felosztására még nem került sor, a felosztásnál használt módszertant a 17. cikk tartalmazza. A mikro-vállalkozások pályázatokban való nehéz részvételével kapcsolatban a Bizottság képviselője elmondta, hogy a pályázók nagyobb részvételét elősegítő pénzügyi eszközöket az öt alapot közösen szabályozó Közös Rendelkezések jogszabály tervezet tartalmazza. A hozzászólók javaslatokkal is éltek, pl. a határ menti együttműködéseket ösztönző, illetve az élelmiszerlánc szereplőinek nagyobb vertikális integrációját elősegítő támogatások bevezetése kapcsán, melyeket az osztályvezető asszony továbbítani fog a munkatársainak.