Hazánk vízrajzi adottságai és termelési hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Természetes vizeinken a korábban meghatározónak számító halászati hasznosítás jelentősége egyre csökkent, ami a horgászati hasznosítás előtérbe kerülését erősítő új ágazati törvény 2013. évi hatályba lépésével felgyorsult. Ennek folyományaként 2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása meg is szűnt. Az őshonos halfajok állományának ökológiai, így gazdasági fenntarthatósága szempontjából azonban továbbra is szükség van vizeink jó részén az ökológiai célú, szelektív halászatra, ami e természetes vizekre jellemző, kívánatos fajszerkezet fenntartását segíti. Emellett kulturális értékmegőrzés miatt is fontos, hogy a kisszerszámos halászat – nem kereskedelmi célú, hanem a horgászathoz hasonlóan rekreációs tevékenységként – minél több vízterületen fennmaradjon. A lakosság friss és ellenőrzött hallal, haltermékekkel történő ellátását a jövőben alapvetően az akvakultúrás haltermelés biztosíthatja.
Haltermelésünkben az elmúlt években az extenzív tógazdasági termelés és a geotermikus vizeket hasznosító intenzív halnevelés volt a legjellemzőbb, de a tengeri fogások visszaesésével megnyíló piac várhatóan további teret ad majd a víz visszaforgatásán alapuló, zárt haltermelő rendszereknek is. A tógazdaságokban legnagyobb mennyiségben pontyot termelnek a tavak természetes táplálékhozamának felhasználásával és kiegészítő takarmányozással. A haltápok felhasználásával történő intenzív haltermelés legfontosabb hazai terméke az afrikai harcsa, de évről évre növekszik az így termelt tokfélék mennyisége is.
Az Európai Unióban a halászat, a haltermelés és a halfeldolgozás fejlesztéséhez a tagállamok az erre elkülönített EU-s alapok felhasználásával nyújthattak és nyújthatnak pénzügyi segítséget. Magyarországon 2004 óta elérhetőek ilyen támogatások, amelyekre korábban a sikeresen megvalósított Halászati Operatív Program (HOP) és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) nyújtott támogatást, jelenleg pedig ilyen támogatásokat a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretein belül igényelhetnek az ágazat szereplői.
Míg a MAHOP Plusz végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az Agrárminisztérium belül Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatásokért Felelős Államtitkárságához tartozó Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály látja el, addig maga a halgazdálkodási ágazat irányítása az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságon belül működő Halgazdálkodási Főosztályához tartozik. E főosztály felelős a horgászat, a halászat, valamint a halastavi és intenzív üzemi haltermelés szakmai irányításáért, a jogi és a közgazdasági feltételrendszer működtetésével összefüggő feladatok ellátásáért, illetve a természetes vizek halgazdálkodási hasznosításával összefüggő feladatok szakigazgatási koordinációjáért.